A közvélemény-kutatásban az európai nőket kérdezték arról, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorolt életük különböző területeire.
A felmérés feltárta, hogy az Európai Unióban a nők 77 százaléka szerint a világjárvány következményeképpen nőtt a nőkkel szembeni fizikai és érzelmi erőszak. Finnország (48 százalék) és Magyarország (47 százalék) kivételével mindenhol 50 százalék felett volt az ebben a kérdésben a helyzet romlására utaló választ adók aránya. A legkedvezőtlenebbül Görögországban (93 százalék) és Portugáliában (90 százalék) ítélték meg a helyzetet, Romániában ez az arány 73 százalék.
A nők szerint a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításához az erőszakos cselekmények - akár rendőrségi - bejelentésének megkönnyítésére (58 százalék), több segélyszolgálatra, (40 százalék), a rendőrségen és az igazságszolgáltatásban dolgozók érzékenyítésére és képzésére (40 százalék), valamint a nők pénzügyi önállóságának növelésére (38 százalék) lenne szükség.
A válaszadók 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a járvány kedvezőtlen hatással volt a jövedelmére. A legnagyobb arányban Görögországban vélekedtek így, a nők 60 százaléka, míg Dániában a legkevesebben, 19 százalék. Romániában a válaszadók 50 százaléka érezte úgy, hogy kevesebb bevételből él a járvány miatt.
A felmérés szerint a járvány kitörése óta a nőket töltötte el leginkább aggodalommal a barátok és a családtagok hiánya (44 százalék), ők éreztek a leginkább szorongást és stresszt (37 százalék), és általában véve őket nyugtalanította leginkább a jövő (33 százalék). A nők körében az az általános nézet, hogy a járvány megfékezésére bevezetett korlátozások jelentős mértékben kihatottak saját mentális egészségükre. A járványügyi intézkedések a jellegüktől függően a társadalom bizonyos rétegeire különösen nagy terhet róttak: a 15 év alatti gyermeket nevelők közel fele szerint az iskolák és az óvodák bezárása súlyos hatással volt mentális egészségükre.
A megkérdezett európai nők szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a következőkkel kellene foglalkoznia. Az emberkereskedelemmel és szexuális kizsákmányolással (47 százalék), a nőkkel szemben elkövetett lelki és testi erőszakkal (47 százalék), a nők és a férfiak közötti bérszakadékkal és annak hatásával a szakmai előmenetelre (41 százalék), a munka és a magánélet kiegyensúlyozásával (31 százalék), valamint a kiszolgáltatott társadalmi csoportokba tartozó nők és gyermekek védelmével (30 százalék). A magyar válaszadók szerint a nők elleni testi-lelki erőszak a legfontosabb téma (42 százalék), amelyet szorosan követ a nők és gyermekek kereskedelme és szexuális kizsákmányolása és a nemek közötti bérkülönbség problémája (41-41 százalék).
Szatmár megyében is nőtt a családon belüli erőszak aránya
A Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség 2021-es esztendőre vonatkozó mérlegéből kiderült, hogy a tavalyi esztendőben 2,84 százalékkal nőtt a személy elleni bűncselekmények aránya. A 12 hónap leforgása alatt összesen 1306 ilyen jellegű bűncselekményt regisztráltak. Leginkább a gondatlanságból és a szándékosan elkövetett testi sértések száma ugrott meg, elsősorban a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek megszaporodása következtében. És sajnos az idei év első két hónapja sem volt mentes a bántalmazásoktól, a rendőrségnek több alkalommal is ideiglenes távoltartási végzést kellett kiadnia az agresszív hozzátartozó miatt. Ezekről nem egy alkalommal a Szatmár.ro is hangot adott: írtunk például a volt férje által bántalmazott nő esetéről, illetve arról a nagymamáról is, akit saját unokája ütött meg.
Az e helyzetben élő nők számára jó hír lehet, hogy a Szatmár Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság nemrégiben újabb védett otthont nyitott, ahol a családon belüli erőszak elől menekülő áldozatoknak nyújtanak segítséget. Erről ide kattintva lehet részletesebben olvasni.
